No Mosquito Kft. - Az Európai Szúnyogirtó Szövetség (EMCA) tagja
A tartós és biztonságos szúnyogmentesítés magyarországi kidolgozója és megvalósítója.

Ahogyan elkezdődött. A valóban hatékony és költségtakarékos környezettudatos szúnyoggyérítés megvalósításának főbb lépései I.rész - Szeged 2011-2012

Gajda Zita & Szepesszentgyörgyi Ádám
www.szunyogok.hu

Magyarországon már több mint 20 éve próbálkoznak a csípőszúnyog-lárvák ellen ható biológiai készítmények alkalmazásával, átütő siker nélkül. Ennek köszönhetően a szúnyoggyérítés messzemenően domináns módszere hazánkban, a szervezett gyérítés megindulása óta (1976), az általános kémiai rovarölő szerek repülőgépről történő kipermetezése.

A biocidok fenntartható használatának biztosítása érdekében azonban elengedhetetlen a szemléletváltás, a környezetbarát és szelektív készítmények egyre hangsúlyosabb alkalmazása Magyarországon is, hasonlóan a nyugat-európai gyakorlathoz, ahol számos országban a biológiai szúnyoglárva ellenes készítményeket csaknem kizárólagosan alkalmazzák.

A biológiai készítmények eredményes alkalmazására tett kísérletek kudarcai, amelyek a módszer széleskörű elterjedését megakadályozták hazánkban, sok esetben a módszer szakszerűtlen használatából fakadnak. A légi-kémiai védekezéseknél bevált szúnyoggyérítési gyakorlat átültetése a biológiai készítmények alkalmazására tévútnak bizonyult.

Az eddigi hibák elkerülése érdekében ezért, a biológiai szúnyoggyérítést irányító szakértő szakirányú biológiai végzettsége, intenzív terepi jelenléte és gyakorlati tudása a továbbiakban alapvető fontosságú lesz. A biológiai készítményekről tudható, hogy a csípőszúnyog-lárvák tenyészővizeibe kell kijuttatni, amelynek pontos, minden lépésre kiterjedő módszertani leírását azonban szakkönyvekből nem lehet kiolvasni és jól működő hazai példákon sem lehet megtanulni. A szakszerű módszertan véghezviteléhez adatokra, szakmai ismeretekre és gyakorlati tapasztalatokra van szükség. Magyarországon, több részterületen (pl. hullámterek) még az adatgyűjtés fázisában sem vagyunk, holott, a begyűjtött adatok bázisán, a terepi tapasztalatok során láthatóvá váló továbblépési irányok kell, hogy meghatározzák a gyakorlati munkát. A jól működő módszertan, bizonyos elemeiben tehát még csak most van kialakulóban hazánkban, amely a bővülő ismeretek talaján válik majd egyre teljesebbé és teljesebbé.

A biológiai készítmények szakszerű alkalmazásának további nehezítő tényezői, hogy a szúnyogártalom jelentős részét adó árvízi fajok tenyészőhelyéül szolgáló hullámterek alig vagy egyáltalán nem megközelíthetőek, illetve bizonyos tenyészőhely típusok biológiai kezelésére jelen pillanatban még nincsen megfelelő technológia.

Azonban minden felmerülő nehézség ellenére is remek gyakorlati példával szolgál Szeged város, ahol a környezettudatos szúnyoggyérítés kezdeti lépéseinek bevezetésével, jelentős mértékű hatékonyságnövekedést, ugyanakkor figyelemreméltó költségcsökkenést tudtunk elérni a 2012-es évben.

Az általunk környezettudatos szúnyoggyérítésként elnevezett új és komplex szúnyoggyérítési módszertan három fő területet érint, amelyek egymásra épülő lépések sorozatából állnak:

  1. a kisebb röptávolságú, lakott területeken is fejlődő fajok elleni védekezés,
  2. az árterekhez köthető árvízi fajok elleni védekezés,
  3. regionális védekezés kialakítása a közigazgatási területeken kívül eső területek bevonásával.

A kis röptávolságú, lakott területeken is fejlődő fajok elleni eredményes védekezés megalapozása Szegeden 2011-ben indult a csípőszúnyog-lárva tenyészőhelyek térinformatikai alapú térképezésével a város közigazgatási határain belül, amely az elmúlt évben továbbfolytatódott (2012-ben összesen 145 feltérképezett és rendszeresen monitorozott víztér).

2012-ben, a 33 jelentős és extrém csípőszúnyog-lárva egyedsűrűséggel jellemezhető tenyészőhelyek közül kettőben történt részleges vagy teljes megszüntetés illetve további nyolc tenyészőhely esetén növényzet- és/vagy tereprendezés valósult meg a tenyészőhelyek megközelíthetőségének és hatékony kezelhetőségének biztosítása érdekében. 2012-ben soha nem volt olyan intenzív a biológiai védekezés, mint az előző években, azonban a precíziós földi kivitelezések következtében a biológiailag kezelt célterületek nagysága óriási mértékben, 96%-al csökkent 2011-hez képest (1. ábra). A hatékonyság és a költségek összehasonlítása tekintetében, a 2012-es és 2011-es évek remek lehetőséget kínálnak, ugyanis e két év, a környezeti paraméterállások (Tisza és Maros vízszint, hőmérséklet, csapadék) csípőszúnyog-lárva tenyészőhelyek kialakulására gyakorolt hatása tekintetében lényegesen nem tért el egymástól.

1. ábra.  A biológiai módon kezelt területek nagysága 2011-ben, és 2012-ben.

2012-ben, tehát Szeged közigazgatási határain belül, összesen 55.4 ha területen zajlott szervezett biológiai védekezés (343 alkalommal, 48 nap alatt), amely rendkívül eredményesen járult hozzá a 6300 ha-os területű város csípőszúnyog mentesítéséhez, amelynek köszönhetően a kémiai módszerrel kezelt területek nagysága jelentős mértékben, 77,11%-al csökkent az előző évhez képest (2. ábra).

2. ábra.  A kémiai módon kezelt területek nagysága 2011-ben, és 2012-ben

Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy amíg Szegeden, a kémiai úton kezelt területek nagysága 77.1%-al csökkent 2012-ben az előző évhez viszonyítva, addig országos viszonylatban a légi ULV eljárással kémiailag kezelt területek nagysága, nem hogy csökkent, hanem 21 %-al nőtt 2012-ben, a 2011-es adatokkal összehasonlítva (I. táblázat).

I. Táblázat. Légi ULV eljárással kezelt területnagyság, 2008-2012

Év

Területnagyság (ha)

2008

444 073

2009

477 310

2010

649 773

2011

131 230

2012

159 174

Forrás: http://www.makosz.hu/

A kis röptávolságú fajok elleni védekezés keretében, a szélesebb társadalmi összefogás kiépítése, valamint a lakosság tudatformálása és ismeretanyagának bővítése érdekében lakossági szóróanyag készült a magánterületeken található tenyészővizekről és kezelésük fontosságáról, amelyet ingyenes Culinex-tabletta kiosztásával támogatott a szúnyogirtást koordináló, Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. Továbbá, újdonságként, 2012-ben elindult az imágó alakban telelő csípőszúnyogok búvóhelyeinek a megkeresése és a fajmeghatározásokat követő kezelése.

A kisebb röptávolságú, lakott területeken is fejlődő fajok elleni hatékony védekezés azonban önmagában nem elég. A kis hányadú kémiai szúnyoggyérítést Szegeden, 2012-ben, amikor jelentős árhullámmal nem kellett számolni, az árvízi fajok váltották ki. Amennyiben ezen fajok ellen nem sikerül megnyugtatóan védekezni, árvizek esetén az árterekről érkező árvízi fajok tömegei óriási ártalmat okoznak. Jó példa erre az idei, 2013-as év is, amikor a nagyobb folyóinkon levonuló árhullámok következtében jelentős mértékű szúnyogártalom kialakulásával kellett számolni országos szinten. Az árvízi fajok tenyészővizeinek ismeretének és rendszeres ellenőrzésének hiányában csak kémiai eszközöket tudunk bevetni, amely azonban tartós megoldást nem tud biztosítani. A kémiai kezelések után ugyanis a nem kezelt külterületekről a visszafertőződés gyors és folyamatos. A rendszeres és kiterjedt kémiai kezelések szükségessége ugyanakkor a jelentős költségvonzat mellett a nem célszervezet rovarfajok nagyobb mértékű pusztulását is okozza, amely rendkívül károsan befolyásolja a táplálékláncot.

A továbblépés a város közigazgatási határain kívül eső hullámterek valamint a folyók vízjárásával és a lehullott csapadékmennyiséggel összefüggésben megjelenő vízterek egyre nagyobb távolságokban történő térképezése és biológiai kezelésbe vonása, amely egyben a regionális védekezés kiindulásaként is szolgál. A munkának ez a része egyáltalán nem egyszerű, új dolgok kitalálását és a megfelelő gyakorlatba ültetést feltételezi, amely az egyik oka annak, hogy Magyarországon, a hullámtereken történő eredményes biológiai védekezés eddig még nem valósult meg.

2013-tól elkezdtük a térképezést és az adatgyűjtést a Szeged közigazgatási határain kívül eső Tisza és Maros hullámtereken illetve a külterületeken. A forráshiány azonban jelentősen meghosszabbíthatja ezt a munkát, így a jól működő gyakorlat kialakulására valószínűleg még éveket kell várni.

A szúnyoggyérítésben nélkülözhetetlen szemléletváltás érdekében megalakult a ?Csíplek! Alapítvány? (www.csiplekalapitvany.hu), amely nagy szerepet kíván vállalni a tudatformálásban és a környezettudatos szúnyoggyérítés széleskörű elterjesztésének támogatásában.

"Aki a járt utat a járatlanért el nem hagyja, az a fejlődést megakadályozza. Az úttörők egy csapást hagynak maguk mögött, és ez az ösvény a követők nyomán kitaposott úttá válik."

NO MOSQUITO Kft.

 

 

1. ábra. A biológiai módon kezelt területek nagysága 2011-ben, és 2012-ben.