https://szunyogok.hu/index.php?b=85

A szúnyogos tenyészővizek térépezéséről :

Döntse el ki-ki maga, mire szeretné költeni a pénzét.
A szúnyogos tenyészővizek abban különböznek a nagyobb számban jelenlévő vízterektől, hogy s tenyészővizekben fejlődnek a szúnyogok, míg a könnyebben térképezhető (s kezelhető) víztestek szúnyoglárva mentesek. A távolabbról történő megfigyelések (repülő, drón... stb.) nem alkalmasak a szúnyogos tenyészővizek térképezésére, mivel a vízfelszín alatt élő szúnyoglárvákat ezekkel a szerkezetekkel nehéz észrevenni.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a szúnyoglárvák megjelenéséhez időszakos vízborítás (árhullám, csapadék, ...stb.), és megfelelő hőmérséklet szükséges, tehát száraz, vagy hideg periódusban nem végezhető tenyészőhely térképezés, legfeljebb domborzati térképezés.

 A települések vagy folyók mentén (1. kép) helyezkednek el. Ekkor a hullámtéri erdő lombkoronája borítja be a fák között található szúnyogos tenyészővizeket. Vagy nem folyók mentén helyezkednek el a települések, ekkor is többnyire a szúnyoglárvás tenyészővizek növényzettel fedettek (2-3. kép).

Folyó menti tenyészőhely /1.kép/:

(árhullám magassága /pontosabban a „Fok-ok” vízszintje/ a meghatározó)
Az első kép egy Szeged-Tápé térképezése során készült (Árulkodó az M43-as útjelzés). A különböző méretű árhullámok más-más méretű területeket árasztanak el. (a számok a Tisza árhullámok vízszintmagasságát jelölik). A kép több év folyamatos térképezése után valósult meg. A térképezéshez fontos a „Fok”-ok helyének és vízszintmagasságának ismerete, ezeken keresztül árasztja el a Tisza a hullámteret. Vagyis a „Fok” szintjét el nem érő árhullám után nem jelennek meg pangó vizek a hullámtéren.
Nem minden víztérben alakul ki lárvafertőzöttség, jóval több víztér volt található a hullámtéren, a színes körök csak a lárvafertőzött víztereket jelölik. A fertőzöttséget valamennyi árhullám után szükséges megnézni. A körberajzolt szúnyoglárvás területek valamennyien a hullámtéri erdő fái között helyezkednek el, tehát lombkoronával fedettek, ezért felülről nem láthatóak. Felülről láthatók viszont a kép alsó harmadában nagyobb kiterjedésű vízterek.  Melyek mély vizű kis tavak, többnyire halak élnek bennük, és nem találhatóak bennük szúnyoglárvák (ezért nincsenek körberajzolva). Ezeket lehetne kezelni légi járművekkel (kezelik is a legtöbb helyen), viszont ezek a vízterek nem élőhelyei a szúnyoglárváknak.

Nem folyó menti tenyészőhely /2-3.kép/:

(csapadék, belvíz a meghatározó)
A képek egy lombkoronával fedett  erdő műholdas-képei, ahogy felülről látható, és a benne rejlő vízterek megjelenítése után. A 3. képen az összes víztér látható, természetesen ezeknek csak egy töredék részében található csípőszúnyog lárva-fertőzöttség bizonyos csapadékmennyiség lehullása után, amennyi a lárvafejlődés időtartamában biztosítja a szükséges víztér megjelenését.

Egyéb:
A Magyarországon 2011-óta eredményesen megvalósult tudatos szúnyogmentesítés (biológiai védekezés speciális formája). 

A szúnyogártalomtól megvédendő terület tenyészővizeinek minimum 95-97%-át szükséges lenne ismerni, és kezelni, hogy a szúnyogártalom csökkenés észrevehető legyen. Ha nem kezelik a lárvafertőzött vízterek 95-97 %-át, később indokolt lesz a kémiai kezelés, pedig éppen ennek az elkerülése lenne a cél. A biológiai+kémiai kezelések együttes alkalmazása nem jár semmilyen költségcsökkenéssel, ráadásul a megvédendő egyéb rovarok ugyanúgy elpusztulnak.

S ha már a költségekről beszélünk. Még mindig az egyetlen Cég vagyunk Magyarországon, akik azt állítják, hogy a kémiai szúnyogirtásnál, és a biológiai védekezésnél is sokkal olcsóbb a Tudatos Szúnyogmentesítés. Nyugaton bevált gyakorlat szerint a lakosság számával határozzák meg a védekezés költségét (?!?). Mi inkább az elvégzendő munka mennyiségével határozzuk meg a munka méretét. 

Természetesen a Tudatos Szúnyogmentesítés csak ott tud eredményes lenni, ahol kivitelezési javaslatainkat megfogadják.