......

A szúnyogos tenyészővizek térépezéséről

A szúnyogos tenyészővizek térépezéséről

https://szunyogok.hu/index.php?b=85

A szúnyogos tenyészővizek térépezéséről :

Döntse el ki-ki maga, mire szeretné költeni a pénzét.
Mivel beszédesebbek a képek, ezért illusztrálom az elmondottakat.
 A települések vagy folyók mentén (1. kép) helyezkednek el. Ekkor a hullámtéri erdő lombkoronája borítja be a fák között található szúnyogos tenyészővizeket. Vagy nem folyók mentén helyezkednek el a települések, ekkor is többnyire a szúnyoglárvás tenyészővizek növényzettel fedettek (2-3. kép).

Folyó menti tenyészőhely /1.kép/:

 
(árhullám magassága /pontosabban a „Fok-ok” vízszintje/ a meghatározó)

Az első kép egy Szeged-Tápé térképezése során készült (Árulkodó az M43-as útjelzés). A különböző méretű árhullámok más-más méretű területeket árasztanak el. (a számok a Tisza árhullámok vízszintmagasságát jelölik). A kép több év folyamatos térképezése után valósult meg. A térképezéshez fontos a „Fok”-ok helyének és vízszintmagasságának ismerete, ezeken keresztül árasztja el a Tisza a hullámteret. Vagyis a „Fok” szintjét el nem érő árhullám után nem jelennek meg pangó vizek a hullámtéren.
Nem minden víztérben alakul ki lárvafertőzöttség, jóval több víztér volt található a hullámtéren, a színes körök csak a lárvafertőzött víztereket jelölik. A fertőzöttséget valamennyi árhullám után szükséges megnézni. A körberajzolt szúnyoglárvás területek valamennyien a hullámtéri erdő fái között helyezkednek el, tehát lombkoronával fedettek, ezért felülről nem láthatóak. Felülről láthatók viszont a kép alsó harmadában nagyobb kiterjedésű vízterek.  Melyek mély vizű kis tavak, többnyire halak élnek bennük, és nem találhatóak bennük szúnyoglárvák (ezért nincsenek körberajzolva). Ezeket lehetne kezelni légi járművekkel (kezelik is a legtöbb helyen), viszont ezek a vízterek nem élőhelyei a szúnyoglárváknak.

Nem folyó menti tenyészőhely /2-3.kép/:


(csapadék, belvíz a meghatározó)

A képek egy lombkoronával fedett  erdő műholdas-képei, ahogy felülről látható, és a benne rejlő vízterek megjelenítése után. A 3. képen az összes víztér látható, természetesen ezeknek csak egy töredék részében található csípőszúnyog lárva-fertőzöttség bizonyos csapadékmennyiség lehullása után, amennyi a lárvafejlődés időtartamában biztosítja a szükséges víztér megjelenését.

Egyéb:
A Magyarországon kb. 10 éve eredményesen megvalósult biológiai védekezés klasszikus példája Szeged. A nyilvántartott 422 db víztér nincs jelen egyszerre, hiszen egy részük időszakos víztér. A megjelenteknek is csak egy részében alakul ki lárvafertőzöttség. Ezek egy része valóban szúnyoglárva fertőzött tenyészőhely, ezek közül néhány kezelhető lenne légi járművekkel (pl. drón). De…!

A szúnyogártalomtól megvédendő terület tenyészővizeinek minimum 95-97%-át szükséges lenne ismerni, és kezelni, hogy a szúnyogártalom csökkenés észrevehető legyen. Ha nem kezelik a lárvafertőzött vízterek 95-97 %-át, később indokolt lesz a kémiai kezelés, pedig éppen ennek az elkerülése lenne a cél. A biológiai+kémiai kezelések együttes alkalmazása nem jár semmilyen költségcsökkenéssel, ráadásul a megvédendő egyéb rovarok ugyanúgy elpusztulnak.

S ha már a költségekről beszélünk. Még mindig az egyetlen Cég vagyunk Magyarországon, akik azt állítják, hogy a kémiai szúnyogirtásnál sokkal olcsóbb a biológiai védekezés, de még inkább az általunk képviselt Környezettudatos Szúnyogmentesítés. Nyugaton bevált gyakorlat szerint a lakosság számával határozzák meg a védekezés költségét (?!?). Mi inkább az elvégzendő munka mennyiségével határozzuk meg a munka méretét.  Ha Cégünk is a lakosság száma alapján határozná meg a költségeket, akkor Szeged tekintetében kb. 22-50 forint/év/lakos alatt lenne ez a költség.
De hogy ezt is könnyebb legyen képpel érzékeltetni (4. kép):

Cégünk (No Mosquito Kft.) 2011-től dolgozik Szegeden, de a szúnyogos munka irányítását csak 2012-től végzi. A forintosított értékek megmutatására nincs felhatalmazásunk, de ez nem is lényeges.