......

Eredményeink

"A tények makacs dolgok..."

Sokan hiszik, hogy a biológiai és a kémiai módszer között csak a hatóanyag összetételében van különbség, ezért bátran jelentik ki, hogy értenek a szúnyogártalom elleni biológiai védekezéshez.
Valójában nagyon kevesen értenek hozzá (többnyire a helyi gazdálkodók...), és többek között ezért is neveztük el az általunk kidolgozott módszert Környezettudatos Szúnyogmentesítések. Hiszen a laboratóriumi körülmények között jól működő biológiai hatóanyagot sokkal körülményesebb a gyakorlatban is alkalmazni.
Nem véletlen, hogy a mások által végzett biológiai védekezésnek nincs eredménye, vagyis a biológiai védekezést kémiai beavatkozás követi. Ezen okból a biológiai védekezés nem lesz költségtakarékosabb (olcsóbb), pedig az eredményesen végzett biológiai védekezés a drágább hatóanyag ellenére töredékébe kerül a kémiai védekezésnek. Ezért a Szegeden kidolgozott, és költségtakarékos módszer eredményeivel ne érveljenek a biológiai módszer képviselői, hiszen pusztán a biológiai módszer alkalmazásával még nem várhatók el ezek az eredmények.
"
A Biológiai védekezés nem a kémiai módszer mellett, hanem helyett olcsóbb." - No Mosquito Kft.

A KÖRNYEZETTUDATOS SZÚNYOGMENTESÍTÉS

o  A No Mosquito Kft. az egyetlen szakértő cég az országban, akiknek módszerükkel sikerült a szükségessé váló légi- és földi kémiai kezelések területméretét tartósan és drasztikusan lecsökkenteni a korábbiakhoz képest (1. ábra).

1  1. ábra. Légi- és földi kémiai kezelések területmérete Szegeden 2008 és 2020 között.

Szegeden 2011-ben kezdtük el a tenyészővizek térképezését, 2012-től kezdődően pedig a teljes szakmai irányítást mi végezzük. Az 1. ábrán jól látszik, hogy a szakszerű biológiai védekezések megindulása előtt Szegeden irtózatos mennyiségű vegyszeres permetezés történt, amelyet módszerünkkel minimum 70%-al, vagy még ennél is nagyobb mértékben csökkenteni tudtunk. 

Az OKF által végzett vegyszeres imágóirtás Szegeden 2015-től vált hozzáférhetővé. 2015-ben és 2016-ban az általunk kijelölt területeken történtek OKF által végzett kémiai irtások, míg 2017-től kezdődően tőlünk függetlenül, melynek területméreteit nem ismerjük, ezért ezeket az adatokat az 1. ábrán kérdőjellel jelöltük.

o  Hogyan értünk el, ilyen mértékű kémiai kezelés megtakarítást?

A 2. ábrán látható, hogy 2012 óta, amióta Szegeden a teljes szakmai irányítást mi végeztük, máshol, az egész országra az óta is általánosan jellemző rossz lárvagyérítési gyakorlatot teljes mértékben átalakítottuk, szakmai alapokra helyeztük és kiegészítettük a módszerünk többi elemével.  

  2. ábra. Légi- és földi biológiai kezelések területmérete Szegeden 2008 és 2020 között.

Többek között, mivel Szegeden nincsenek olyan tenyészővizek, amelyek repülőgépes kezelése folyadék alapú készítménnyel eredményes lenne, a légi kijuttatást megszüntettük. Ami a földi kijuttatást illeti, pl. a halas-és bányatavak biológiai kezelése helyett csak ott történik biológiai védekezés, ahol csípőszúnyog-lárvák valóban jelen vannak. Csakhogy könnyebben el lehessen képzelni: a 6300 hektár lakott területű, 28100 hektár közigazgatási határú Szeged védelme érdekében kb. 30 napon keresztül tartottak a biológiai védekezések kb. 140 víztérben, amelynek eredményeképpen az összes kezelt terület 35-95 hektár méretű volt. Ezek között szerepeltek olyan fertőzött területek is, ahol a szezon folyamán 19-20szor kellett megismételni a biológiai kezelést. Összességében tehát módszerünknek köszönhetően mind a kémiai- mind a biológiai kezelések területmérete nagymértékben lecsökkent a korábbiakhoz képest, amely jelentős költség megtakarítást eredményezett Szegednek már az első évben is.

A Szegedre jellemző földrajzi és ökológiai adottságoknak megfelelően az elvégzendő munkát 3 fő részre osztottuk:

o   a város lakott területein leginkább fejlődő, vízfelszínre petéző fajok elleni védekezés kidolgozása,

o   a hullám- és ártereken fejlődő, talajra petéző fajok elleni védekezés kidolgozása,

o   regionális védekezés kiépítése. 

Köszönhetően a tenyészővizek magas fokú feltérképezettségnek és az eredményes biológiai kezeléseknek, a vízfelszínre petéző fajok repülő alakban, mára már rendkívül csekély mértékben jelennek meg a város területén (3. ábra), holott korábban egyedszámuk a legnagyobb mértékű volt (61%).

3. 3. ábra. Csípőszúnyog-fajok aránya a petézési szokások alapján, Szegeden 1999-ben és 2012-2020 között.

 (Mintagyűjtés módszere: humán csapdázás. Szakmai irányításunkban, 2012-2020 között a szezon folyamán minden héten azonos időszakban, azonos emberek, 20 perces időtartamban mérték a csípőszúnyog aktivitást Szeged közterületein. 1999-ben nem mi irányítottunk, a mintákat szakmai együttműködés keretében kaptuk meg. Minden esetben valamennyi egyedet fajszinten beazonosítottunk.) 

*= Az 1999-es óránkénti szúnyogszám csekélységének okai (nem a No Mosquito Kft. volt a szakértő):
- csak 11 mérőpont volt a 6300 ha-os területen, szemben a 2020-as 22 mérőponttal,
- helytelen időpontban végezték a szúnyogszámláláást,  jóval naplemente előtt, amikor még a legtöbb szúnyog nem aktív,
- sokszor a szúnyogszámlálás egybeesett a kémiai kezelés idejével (tudom, mert ekkor még én is a szúnyogszámláló csoportban voltam),
- a későbbi évek során próbáltuk a legfertőzöttebb közterületi helyeket megtalálni, és a szúnyogok legaktívabb idejét (eredmény: a 20 perces mérés során az optimális időpontban gyakran 0 db egyed volt a szúnyogártalom mértéke,
- 1999-ben
a PhD-munkám részeként volt lehetőségem a szúnyogszámlálók által leadott szúnyogokat meghatározni (köszönet érte a Szegedi NKHT-nak!), a sokszor "3db + rengeteg" értékeket nem tudtam figyelembe venni, s csak a 3 db szúnyogot tudtam meghatározni,

Ártalmat Szegeden a hullám- és ártereken fejlődő talajra petéző fajok okoznak, amelyek egyedszáma árhullámokat követően ugrik meg jelentősen. Vegyszeres irtásokra Szegeden az említett fajok miatt van szükség.
Az árhullámmentes periódusban jelenlévő rendkívül alacsony szúnyogszám ellenére a magátterületeken nagyobb szúnyogártalom alakulhatott ki, de ezek detektálására nem volt lehetőségünk. A szúnyogártalom meghatározására kijelölt mérőpontok közterületeken voltak.

o  De mi a helyzet a talajra petéző fajokkal, és miért nem sikerült eddig teljes egészében biológiai védekezéssel megoldani a szúnyogártalmat Szegeden?

Bizonyos Tisza vízállás alatt, a hullámtereknek csak egy része kerül víz alá Szegednél, amelyek ha nem is könnyen, de földi módszerekkel kezelhetőek. A probléma akkor kezdődik, amikor a Tisza átlépi ezt a bizonyos vízszintet. Ekkor az összes kezelendő hullámtéri területhez képest a földi úton kezelhető tenyészővizek száma minimális, tehát földi kivitelezés nem jöhet szóba. Marad a légi kivitelezés, azonban a csípőszúnyog-lárvák fejlődéséhez szükséges hőmérsékleti értékek mellett megjelenő árhullámok alkalmával a hullámtéri erdők lombtakarója rendszerint már kialakult. Ilyen körülmények között a folyadék alapú biológiai készítmény repülőgépes kijuttatása sem alkalmazható eredményesen.

A legmegfelelőbb technológia a hullámterek gyors biológiai kezelésére Bti-granulátum helikopterekről történő kiszórása lenne. Németországban jég-granulátumot alkalmaznak, amellyel a gyakorlati eredmények tükrében nagyon eredményesen, 98-100%-ban ki tudják védeni a hullámterekről származó ártalom megjelenését. A jég-granulátum előállítását szabadalmi jogok védik, alkalmazni csak a licence megvásárlásával lehetséges. A hazai piacon a Vectobac G garnulátum hozzáférhető pár éve, azonban a kivitelezői oldal sem a jég-granulátum sem a Vectobac G repülőgépes kijuttatására nem volt eddig felkészülve, ergo ez a technológia nem hozzáférhető Magyarországon. Ennek hiányában a hullámterekről származó ártalom megjelenése sem kivédhető, hiába vannak a tenyészővizek feltérképezve a hullámtereken, Szegeden.

Előrelépés ebben a tekintetben akkor indulhat meg, ha a kivitelezői oldal technológiailag képes lesz granulátum kijuttatásra. Ez eddig nem sikerült.

o  Összehangolt, regionális védekezés szükségessége

A korábban említett talajra petéző fajokra jellemző, hogy rendkívül magas egyedszámban fejlődnek és viszonylag nagyobb vándorlási hajlammal rendelkeznek, vagyis tenyészővizeiktől akár több km távolságra is eltávolodhatnak. Szeged így hiába védekezik jól a szúnyogártalom ellen a közigazgatási határán belüli hullámtereken és egyéb tenyészővizekben, ha a környező települések nem. Ugyanis a szomszédságban kifejlődött csípőszúnyogok nem állnak meg a közigazgatási határoknál, hanem Szeged területére berepülve, ott is ártalmat okoznak. Ezért mindenféleképpen a térségekre kiterjedt rendszerben megvalósított védekezések a legsikeresebbek. Németországban a Rajna mentén több száz km hosszan védekeznek összehangoltan és eredményesen a csípőszúnyogok ellen. Magyarországon a hullámtéri védekezés eddig csak a Szentendrei-szigeten (Kisoroszi) valósult meg.